Bár a visszajelzések alapján sokan nehezen tudtátok kivárni, remélem, sikerült és megérte: íme az albán közlekedési kultúrát bemutató iromány várva-várt második fele!
- Nem minden autó Mercedes
- Gépjárműpark
- Útminőség
- Üzemanyag
- Úton
=»az első öt pontot bővebben lásd a tegnapi bejegyzésben, itt. - KRESZ: biztos van. Nekem olyan érzésem volt, hogy Albániában a jogsi megszerzésének nem előfeltétele a szabályok ismerete. Khm. Sőt, a technikai sem feltétlenül... A lámpák működését ugyan láthatóan értik, de elfogadni nehezen hajlandóak. Nem egyszer dudáltak a hosszasan piros lámpának, hogy ugyan váltson már! Bár nem mindig startoltak rá, jól érzékelhetően ezért dudáltak. Meg kell szokni, hogy a villanypásztor csak indikatív szerepet tölt be. Közel sem biztos, hogy nem jönnek onnan, ahol épp piros.
Ugyancsak jelzés értékűek a táblák és a sávfestések országszerte. Senki semmit nem vesz komolyan (vagy inkább figyelembe). Igazából egy idő után már te sem. Csak mész, megpróbálsz egyenletes, nyugodt, kiszámítható maradni, hogy legalább téged ne bántsanak.
Egyetlen táblát szükséges mindenképpen komolyan venni: itt nem udvariasság/formalitás okán kerül ki a sziklaomlásra figyelmeztető háromszög! Én magam is kétszer láttam ilyet (mármint Rolling Stonest) közelről. 25-30 fokban, napsütésben! Mi lehet itt hó, eső, fagy, miegymás esetén? - Gyalogosok: már említettem, hogy szoktak az út szélén ülni/állni/állatkázni. Részemről már azt is kisebb csodának találom, hogy egyáltalán ennyien vannak. Itt egy úton átkelni nem más, mint instant újjászületni. Nincsenek jogaik. Nem figyel rájuk senki. A zebra általában fel sincs festve - minek!? :)
Ennek ellenére (vagy épp ezért) hihetetlen magabiztossággal, rendíthetetlenül tudnak átkelni a lehető legveszélyesebb helyeken és legváratlanabb időzítéssel. Egyedi közlekedési kultúra, nem vitás. - Traffipax: tévhit, hogy nincs! Magas-Albánia határán, Elbasan városának északi részén van egy! Ezt mind a 4 alkalommal láttam, amikor elhaladtam ott. Igaz, nem tudom, hogy használják, mert minden alkalommal egy konvojban haladtam, amiből senkit sem büntettek meg, pedig 40-es táblánál mértek (nem csak elvben, lakott területen belül voltunk) és úgy 60-nal mentünk.:)
Apropó rendőrök: sötétkék rendőrautók vannak. Szerintem kifejezetten impozáns szín! Igaz, a "Chevrolet Aveo 1.0", ami az új rendőrautók hátulján figyel, kissé megmosolyogtató. Nem is kissé. Ezzel legfeljebb a náthát kaphatják el. Még egy 30 éves, 2-3 literes benzines vagy dízel Mercivel szemben sem sok esélyük van (leginkább semennyi) akármilyen ideális körülmények között sem. nem még úttalan utakon. De legalább vannak. - Sebességviszonyok: említettem az előbb, hogy lakott területen belül 40-nel lehet menni. Amikor átléptem az albán határt, betudtam a hajnali időpontnak és a 2000 méter körüli tengerszint feletti magasság okozta sokknak, de később megbarátkoztam a gondolattal, hogy Albániában nem szabad száguldozni. Városban 40, országúton 80, autóúton 90, autópályán 110 km/h a megengedett legnagyobb sebesség.
Némi utazgatás után azonban beláttam, hogy ezek abszolút reális határértékek. Városban a zsúfoltság és a bénázás miatt nem lehet sokkal többet menni, csak egészen rövid szakaszokon. Országúton ugyan lehetne, de nem tanácsos: meg kell tudni állni, ha eléd toppan egy birkacsorda!
Autópálya. Na ez érdekes. Elvben ugye szabvány, az út minősége jó, a korlátok nagyon biztonságosnak tűnnek. Csakhogy magasak. És ezért a gyalogosok nehezen (de lelkesen) másznak át rajtuk. KIFELÉ IS! :)
Még valami: nem egy alkalommal jöttek szembe az autópályán dudálva, villogva, láthatóan felháborodottan a nagy ellenirányú forgalom miatt... - Szerpentin: itt hoznám be az út szélességére vonatkozó hüvelykujjszabályt. A felfestésekről jeleztem már, hogy inkább csak dísznek tekinthetők, de itt válik véresen komollyá a helyzet (a szűkösség okán).
Tehát kanyarban, belső íven közlekedve a következő a teendő: húzódsz a jobb szélére, amennyire csak tudsz, mert a szemből jövő gyakran átlóg egy picit (időnként teljesen) a te sávodba. A sáv ugyan viszonylag kényelmes, de csak ha időben kezded el okosan beosztani.
Külső íven a teendő a következő: húzódsz a jobb szélére, amennyire csak tudsz, mert a szemből jövő gyakran átlóg egy picit (időnként teljesen) a te sávodba. A sáv ugyan viszonylag kényelmes, de csak ha időben kezded el okosan beosztani. A különbség a belső íves közlekedéshez képest csupán annyi, hogy melyikőtök van közelebb a tapintható közelségben lévő sziklához vagy épp szakadékhoz.
Itt jegyezném meg: egyenes útszakaszon alapvetően nem tilos a sávod közepén haladni, de a balkáni mentalitás itt is él: ki kell használni az út teljes szélességét! Így aztán előfordul, hogy "véletlen" veled szemben előznek és te húzódsz le, nem ő vissza. Erre számítani kell, onnantól nem annyira veszélyes. Csak picit fura. Azért én élveztem:)
A meredek hegyi szerpentineket gyakran nem tolerálják a régi autók, sokszor folyik el olaj/benzin. Személyes tapasztalatom alapján azt mondom, hajtűkanyarba pont feleannyival hajts be, amennyivel magadtól azt bevehetőnek gondolnád, mert időnként előfordul, hogy jégpályának fog tűnni a kijárat: képzeld csak el, milyen az, amikor egy balos visszafordítóban az autó jobboldala megcsúszik egy olajfolton egy 10%-os lejtőn, egyenesen a szikla vagy épp a szakadék felé, szinte teljesen kitekert kormány mellett!
ALBÁNIA: IMPOSSIBLE IS NOTHING!
Utolsó kommentek