Tegnap, viszonylag hosszú idő után ismét eljött a kedv-idő-lehetőség vágytrió tökéletes együttállása, minek nyomán kimozdultam Szkopjéból.
Állatkertbe szeretnék menni egy ideje (a szkopjeibe ma megyek), így megnéztem pénteken a neten, mivel kecsegtet a szófiai és a thesszaloniki. A szófiainak pofás kis (egynyelvű) honlapja van, olyan Veszprémi Állatkert hangulatot árasztva. A thesszalonikiről 2002-2005 közötti bejegyzéseket találtam, azokat is jellemzően görögül, amit még a Google Translate sem segített nagyon megérteni (csókoltatom a szerkesztőket). Mindegy, van, ez biztos. Időjárás-előrejelzés tegnapra: Szaloniki 16 fok, szófia 5. OK, eldőlt!
Szóval szombat reggel irány a Thesszaloniki Állatkert. Napfény, jókedv. Még az sem bír eltántorítani, hogy a görög határon 1 órát állok szervezési problémák miatt. (1 fő akkurátus vámos néz meg mindenkit, akit 4 oszlopban terelnek felé az útlevélellenőrök...) A körgyűrűn nem volt ám egyáltalán nehéz megtalálni az útbaigazító táblácskát, ami alig nagyobb, mint a lépcsőházban az emeletet jelző felirat. Á, dehogy! Bebukták, figyelek, tudtam, mit keresek. Helyi idő szerint 10.15-re ott is voltam. És 11.00-kor már ismét a kocsinál. Az okok:
- Ez a hely olyan, mint a Budakeszi Vadaspark 20 évvel ezelőtti mása, nagyon lebutítva.
- Annyi ember volt még így is ott (biztos a szép idő hatása), hogy olyanok voltunk, mint egy élő futószalag. Fix tempóban nyomorogtál előre, nem volt választási lehetőség és kilátás a ketrecekre, csak az előtted lévő apuka hátára. Csak egy kérdés: mióta kelnek a görögök ilyen korán?!
Gyors újratervezés: B pont, karácsony utáni leárazások feltérképezése, bevásárlás. Jelentem, megvolt. Szokásomhoz híven nem apróztam el: többek között 8 pulcsi sikerült beújítanom! Kellett már! :)
Hazafelé rutinból bementem az általam ismert egyetlen, közúti határátkelőn elhelyezett duty free shopba (Hellenic Duty Free), komolyabb vásárlási szándék nélkül, de azért bármire nyitottan - vásárlós napom volt. Gyerekek! Ilyen fancsali pofával és letörten nem emlékszem, mikor fordultam ki utoljára boltból. Perceken belül dühös is lettem. Felháborítónak találtam az egész kócerájt!
Szimptómák:
Elvben vámszabad területen van, és attól olyan nagyon nagyszerű, hogy a vám/áfa értékével csökkentett árakon árulja a termékeket (pia, bagó, parfüm, csoki, tech és divat cuccokat). A csokik úgy 20-25%-kal voltak drágábbak, mint pár órával korábban a városban (jó, persze a különleges darabok árát nem lehet összehasonlítani, de sajnos azok aránytalanul többe kerültek a többinél).
Az alkoholok a korábbról emlékezettnél 15-20%-kal kerültek többe (pedig vásároltam már itt párszor), a ruhák pedig úgy 30-40%-kal múlták felül a mostani (OK, hivatalosan akciós) bolti árakat. De az mégis fura, amikor egy Boggi ing (eredetileg 80 euró körül van) a Boggi boltban 40, a duty freeben 70 euró. Jó, itt az akció kifogás lehet. De akkor is egyértelmű: az eredeti árból is csak az adó egy kis részét engedik el.
Diagnózis:
Nem tisztességes, túl sokat akar. Hatalmas versenyelőnye, hogy 23%-kal kevesebbről indulhatnak az árai. Ehhez képest kb. 23%-kal drágább, mint a normál boltok. Ha így folytatja, bezár, mint a szerb vagy épp a bolgár határon volt egykori társai. Lehet, hogy szabályozás áll a háttérben, nem tudom, de igazából mindegy is, hogy saját vagy kényszerített üzletpolika: a (pejoratív) klasszikus magyar paraszt betegségét mutatja a hely: visszaél a vásárlók bizalmával és harácsolni akar. Ezt a piac megbosszulja.
Utolsó kommentek