A feladat nem tűnt egyszerűnek: záros határidőn belül beszerezni minden hiányzó papírt, kártyát, hasznosnak tűnő dokumentumot. Ennek ismeretében már reggel 7.40-kor megkezdtem a soralkotást a Központi Okmányirodánál. Megérte küzdeni, 8-ra ugyanis már 3-an voltunk, azaz mindenkire jutott 2-3 ügyintéző nyitáskor. Sebaj. Ha 8-ra jövök, tuti hogy százan lettek volna előttem.
Az élmény a bejáratnál kezdődött: a feladatválasztó masinán támaszkodó, nálamnál mintegy 18 számmal nagyobb biztonsági őr kisasszony bekezdett a klasszikus Microsoft-kérdéssel: "Where do you want to go today?". Pontosabban ez az ő szájából valahogy így hangzott magyarul: "Mit akar?". Kedves arcomat elővéve bátorkodtam azt válaszolni, hogy "Pótolni minden iratom". Visszakérdés: "Na de mégis?" Erre mit lehet mondani? A rendőröktől tanult, begyakorolt szlogennel reagáltam: "Személyit, jogosítványt, forgalmit! ...ráadásként pedig útlevelet..." Debellus vette a lapot, nyomott egy gombot. Szerencséje. A mögöttem lévő már készült, hogy megharapja, ha tovább totojázik. Megúsztam, bejutottam!
Csiling, megyek fotózkodni, autogramot osztogatni (a következőkhöz: személyi, jogosítvány és útlevél egy füst alatt). Kapok csekkeket, megyek is lelkesen a postára. Hurrá-hurrá, történés! Visszatérek, hívnak azonnal. Ekkor már 8:11 van. Az ügyintéző - gondolom - roppantul megörült nekem: végre nem kell minden egyes igénylésnél új nevet és adatokat puskázni, a mai limit elérésében sokat egyszerűsítettem. Ráadásul minden kvóta elérése felé tett egy kis lépést. Futószalagon jönnek ki a papírok, szép rendben megy minden. Mindent átolvasok gyorsan, ahogy tanultam. Egyszer csak nem bírom megállni, felszisszenek egy feliraton: "Eltulajdonítás módja: ALKALMI LOPÁS". Az ügyintéző nem érti, mi bajom. Biztos csak nekem fura, de az én fejemben az "alkalmi" szó párja a rendszeres. Elképzeltem: "Eltulajdonítás módja: RENDSZERES LOPÁS". Azért az már nem kispályás!:)
Szóval vidáman, nagyon pörgősen haladunk. 8:38-kor végeztem is itt, kezemben a lakcímkártyám, az ideiglenes személyim és egy nagy paksaméta papír, amik a végleges dokumentumok igénylését jelzik, illetve amelyek közül némelyik alkalmas arra, hogy együttesen bemutatva vezethessek vele Magyarországon. De csak itt. Az igénylőlap önmagában még mindig nem jogosít ugyanis semmire. Arra sem, hogy az alapján kiállítsanak egy nemzetközi jogsit (amit úgyis kézzel, helyben készítenek!). Hiába van rajta minden szükséges adat, hiába szerepel szintén mindenem az adatbázisban, amíg az okmányszörny egyik keze el nem készíti és át nem adja rajtam keresztül a végleges kártyás jogsit a másik kezének, a szemei sem ugyanazt látják. Bandzsa dög. Vicc!
Egyébként az azonosítók elkészítési ideje hivatalosan 22 munkanap (az útlevélnél gyorsított eljárást kértem, így ott 5 nap), a gyakorlatban 1-2 hét. Bízom benne, hogy némi külső behatással ez redukálható 3,5 napra - az lenne a szintidő, és akkor a hétvégén már haza is mehetnék Szkopjéba.
Utolsó kommentek