Jó másfél hete nem írtam. Nem írtam, mert egyszerűen nem volt időm. Persze az elején még esetenként lett volna miről, de érdekfeszítő részleteket mostanra elfelejtettem. Ezért kell minden nap blogolni!

Alapvetően azért nem jelentkeztem, mert belejöttünk munka fronton. Alvástól alvásig robotolunk. Jószerivel semmi sem történik azon kívül napközben. Egy-egy vidám pillanat persze mindig van, de az mégsem egy komplett esemény. Nincs semmi különös, minden OK. Pár hét alvással kombinált,  az irodán kívüli világ felfedezését mérsékelten támogató, mentális kihívásokban viszont egyáltalán nem szűkölködő munkaterápia, aztán jöhetnek újra a kalandok! :)

A hétvégén Thesszalonikibe akartam menni feltöltődni, mert azt mondta az előrejelzés, hogy 20-21 fok lesz és napsütés. De mostanra kiderült, hogy ez csúszik 2 napot... ahogy a szkopjei jóidő is várat még magára. A változatosság kedvéért ismét jó ideje szakad az eső. Fogalmam sincs, hogyan lehet, de a statisztikai éves átlag többszöröse leeshetett már szerintem az elmúlt másfél hónapban, amióta ünnepnapnak számít minden napos nap...
Otthon bezzeg havazik. Ennél az is jobb!