Belátom, egy kicsit terjedelmesre sikerült Albánia bemutatása. Nem kérek elnézést. Az nem az én sportom, és nem is gondolom, hogy jogos lenne: nem köteleztem senkit, hogy olvassa végig!:P
Viszont ígérem, megpróbálok tömörebb lenni a főváros, Tirana bemutatásakor. Ez persze nem jelenti azt, hogy a terjedelem csökkenése a minőség rovására fog menni.;)
Tirana, avagy Tiranë Albánia nyüzsgő, sokszínű, tipikusan balkáni, mediterrán fővárosa, egyben legnépesebb városa, az azonos nevű kerület központja is. Sőt: folyói a Tirana, illetve Lana.
Lakossága kb. 380.000 fő, agglomerációval együtt kb. 800.000 (azaz a teljes népesség közel negyede). Területe viszont csak 35 km2 (alig nagyobb, mint Kőbánya, Budapest X. kerülete), így átlagos népsűrűsége borzalmasan magas, 12.000 fő/km2!
Az Adriától 35 kilométerre fekszik, 110 méteres tengerszint feletti magasságban, közvetlenül egy 1.600-as hegy árnyékában (Dajti-hegy). Most majd igyekszem nem nagyon meglepődni a méretes Gellért-hegy láttán - Szkopjéban már edződtem a Vodno okán...:) Klímája mediterrán, az évi átlaghőmérséklet 16 fok, a csapadékmennyiség viszont igen bőségesnek tűnik: 1.200 mm! (Szkopjéban 500 alatti, Budapesten bő 600 mm esik átlagosan évente)
A terület már az kőkorszak végén lakott volt, de egészen Justinianus császár uralkodásáig nem tudunk róla sokat. Ő építtetett először nagyobb erődöt a környéken (fenn a Dajti-hegyen, i.sz. 520 körül), majd még rajta kívül próbálkoztak ilyesmivel a környéken, de úgy a XV. századig (ekkor foglalták el a törökök) jelentéktelen falucska, apró porfészek volt Tirana. Pontosabban eredetileg Tehran. Merthogy a XVII. században (1614), a sikeres iráni hadjárt emlékére ezen a néven kezdte városi pályafutását Sulejman Mulleti pasának köszönhetően. Hirtelen bazár, fürdők, mecsetek emelkedtek akkor itt... vajon érdemes párhuzamot vonni a Tehran1614 és a Skopje2014 programok között? :)
Nyugisan fejlődő, karavánok által gyakran látogatott, kb. 10.000 lakosú ipari-szolgáltató városka volt innentől, amit mindenféle földesurak sanyargattak. Aztán az Albánia függetlenségét kinyilvánító lushnjai kongresszus (1920) egyszer csak Tirana néven ezt a települést jelölte meg ideiglenes fővárosként (amit 1925-ben véglegesítettek)! (Ingatlan spekuláció?) Ekkor kezdődött meg dinamikus fejlődése: népessége pikk-pakk megsokszorozódott (1930: 30.000 fő, '45: 60.000 fő, '60: 137.000 fő, '85: 200.000 fő, 2001: 610.000 fő). Ebben csak minimális törést okozott II. világháborús olasz és német megszállás. A Hoxha-diktatúra során jelentős iparosítás volt jellemző a városra, így mérete, jelentősége és népessége tovább nőhetett. A '91-es rendszerváltást követően a népesség ismét dinamikus növekedésbe kezdett, elsősorban a jobb lét reményében ide vándorló szegényebb (jelentős részben roma) tömegek miatt.
Egyértelműen az ország ipari-gazdasági központja, amely az utóbbi időben kiemelt turisztikai fejlesztések színhelye is. Hiába a világháborúk utáni tudatos várostervezés, sajnos az alkotók zöld felületekről megfeledkeztek. A levegő, köszönhetően az iparnak, a rengeteg elavult járműnek és a nagyon kevés zöldfelületnek, nagyon szennyezett. Infrastrukturális (és nem csak a közlekedést érintő) szempontból a város elavult, eltartóképessége határán van. Hiába fejlődik, a mostani ritmus még a jelenlegi, lelombozó színvonal fenntartáshoz is kevésnek tűnik. :(
Tiranában található mostanra szinte minden fontosabb politikai, közigazgatási és kulturális, társadalomszervező intézménye, mint pl. a Nemzetgyűlés, a Tiranai Egyetem, a Nemzeti Könyvtár vagy a Kultúra Palotája (ez funkciójában hasonlít a mi MüPánkra). Vannak múzeumok, pl. a Természettudományi Múzeum, a Képzőművészeti Galéria vagy épp a piramis alakú egykori Enver Hoxha Emlékmúzeum, amely ma Nemzetközi Kulturális Központként üzemel.
Stílusában a római (olaszos, mediterrán), a török (keleties) és a szovjet (kommunista) elemek érdekesen keverednek. Ezt még kicsit megbolygatta a 2000-es évek polgármestere, Edi Rama, aki kitalálta, hogy fessék színesre (tiritarkára) a kockapaneleket. Érdekes lehet!
A látnivalók a nemzeti hősükről elnevetett Szkander bég tér körül összpontosulnak:
- Szkander bég lovas szobra (1968)
- Et'hem Bey mecset (1789-1821)
- Óratorony (1821-1830)
- Nemzeti Könyvtár (1922)
- Nemzeti Történeti Múzeum (1981)
- Szent Prokop temploma (1780, ortodox)
- Szűz Mária temploma (1865, katolikus - Ferenc József építtette!)
- Szent Pál székesegyház (2001, római-katolikus)
- Kapllan pasa türbéje (1816)
- Tímárok hídja (XVIII. század)
Kíváncsi vagyok, milyen lehet a valóságban. Leírva elég szegényes. Igyekszem sok szép képet készíteni! :)
Érdeklődőknek további információk és érdekességek a Wikipédiából magyarul vagy jóval bővebben angolul.
Utolsó kommentek