Tegnap esti bejelentkezésemet követően kőként zuhantam az ágyamba - jól tettem, hogy nem vállalkoztam hosszabb írásmű megalkotására. Kiszívott a két nap, a vízpart, a hajókázás, az utazás, a nézgelődés. Kellemes, jóleső fáradtság.
Borzalmasan melegem volt este, naplemente után nem sokkal még 27 fok volt... odakünn. Tegnap körbesétáltam KID-et pár alkalommal, ahogy megálltunk itt-ott nézgelődni és fotózni a hegyek és a hegyi tavak környékén, és megállapítottam, hogy az elején olyan vastag bogárréteg van, hogy lassan egyetlen vékony szőnyegként lehet lehántani róla, csak jó ponton kell (gusztusunkat elfojtva) megmancsolni. Hogy hogy lesz valaha tiszta autó KID-ből... fogalmam sincs. Valószínűleg egy nagyon kiadós felhőszakadásban való pár órás autózás még segíthet, a mosóknak már nem sok esélyt adnék!:)
Na de sebaj. Reggelre lett megoldás az első problémámra: éjjel jött Áron és Szilvi, és hoztak magukkal instant kóstolót a hazai időjárásból. Éjfél körül brutális zuhi, szél, miegymás, reggel pedig tiszta és a kellemest némileg alulmúló hűvös levegő fogadott. Friss. Frissítő. De ennyi elég is volt belőle nekem most. Azért meglepett. Eddig mindig 26-30 fok volt, nem gondoltam, hogy tud itt hideg is lenni. Pedig tud, nagyon is. Télen majd megtanulom!
Szerencsére azonban kedves kollégáim csak egy fontos meeting miatt érkeztek és már távoztak is haza, így aztán (azért az ok-okozati összefüggés bizonyítása egyelőre nélkülözi a diszkusszió precizitását?) délutánra ismét szép időnk és kellemes meleg lett. A hét hátralévő részében nappal napsütés és 26-28, éjjel holdfényes 9-10 fok lesz. Elviselhető.
A mai napom, valószínűleg a vihar miatt korán kezdődött (fél 4-kor ébredtem és nem sokkal később már neki is láttam a feladataimnak) és igen aktív is volt. Nagyon szerettem!:)
Délben egy valóban tökéletes és igen méretes pizza quattro formaggi a Pelisterben, előtte és utána az ohridi piacon vásárolt szőlő és őszibarack ízei. Este a kollégákkal elmentünk a Bazaarba, hogy egy török étteremben adjuk meg a módját a nap méltó lezárásának. Ezúttal a sült birkát választottam. Mintegy 30 dekányi rugihusi. Azaz rágós hús szilánkos csontokon. Ezzel együtt is kifejezetten jó volt, az illata mennyei, a köret tökéletes. Emlékezetes ízélmény, de valahogy most egy darabig nem vágyom rá. Túl macerás volt megenni. Evőeszközzel nem is ment, csak kézzel-lábbal. Azért a biztonság kedvéért holnap igyekszem nem nagyon messzire eltávolodni a mellékhelyiségtől...
Ugyan mások egy igazi autentikus baklavára szavaztak desszertként, én inkább egy grillezett kukoricát ettem hazafelé a főtéren, majd kicsivel később egy zöldségesnél találtam valamit, amiről nem tudtam elsőre, hogy mi lehet, így vettem belőle:) Nagy (diónyi), fényes, barna, kicsit olyan, mint valami ősmakk kocsány/kalap nélkül. Nem puha, nem kemény. Beleharapva olyan, mint egy táskában felejtett, törődött idared: savanykás-édeskés, kicsit pépes állagú. Az érettebbek kicsit aszottabbak is, de a héjuk így is elég erős. Viszont a belsejük egyre édesebb. Mi aszalva esszük otthon. Talán nem is véletlen. Ha másból nem, a címből már kitalálhattátok. Ez a gyümölcs a datolya! Frissebb állapotában nekem annyira nem jött be (a fügével ellentétben). Ára egyébként 80 dénár (azaz úgy 370 forint) kilónként, úgyhogy biztosan nem most próbálkoztam vele utoljára. Még ismerkedünk, hátha megszeretem...
Holnap reggel a piacon szeretnék indítani. Keresek még ilyen (számunkra) furcsaságokat! Minden ilyet végig kell próbálni!:)
Utolsó kommentek