Ha már a Bazaarban jártunk, eszembe jutott, hogy érdemes lenne egy kicsit jobban is megnézni, mekkora kulturális értéket képvisel ez a városrész, miről híres (a tegnapi török éttermen túl:) )
A macedón nevén Стара Чаршијаnak nevezett negyedről a Wikipédiában a következőket találtam:
- a Vardar keleti (amúgy bal) partján lévő dombon, Čair önkormányzat területén helyezkedik el;
- közel 70.000 fős népességének fele albán, negyede macedón, kb. 7%-a török, de jelentős (mérhető) a romák és bosnyákok aránya is;
- a XII. század óta a város kereskedelmi központja, virágkorát az Ottomán Birodalom idején (1299-1923) élte, elsősorban a XV-XVI. században;
- számos török kori épület, műemlék maradt fenn a negyedben.
Ezek közül talán a Murád szultán idején épített, minden földrengésnek és tűzvésznek ellenálló Kőhíd a leghíresebb. További fontos épület a Kale (a vár, mely mostanság gyorsabban épül, mint valaha), s amelynek területén az ásatások alapján akár már Kr.e. 4000-ben is lehetett lakott település, valamint az óratorony, amely eredetileg fából készült a XVI. században, de menet közben előbb cask megerősítették némi téglával, majd a tűzvészek és földrengések nyomán megsemmisülni látszó hatszög alapú épületet a hatvanas évek végén teljesen újjáépítették.
Törökkori kulturális emlékként kiemelendők a Çifte Hamam, amely 1915-ig egy nemenként szeparált dupla fürdő volt, ma viszont már a Modern Művészetek Múzemaként funkcionál, Daut Paşa hamamja, amely 15 szobájával és 11 fürdőjével szintén nem egy kis építmény (ma Nemzeti Galériaként üzemel), illetve 3 nagyobb karavánszeráj. Ezek közül a legnagyobb a XVI. században épült Kurşumli Han, de nem elhanyagolható a felső szintjén 54 szobával rendelkező Suli Han és ennek kortársa, a Kapan Han.
Mecsetből van vagy 30, a leghíresebbek Işak Bey (bég) mecsetje a maga 30 méteres tornyával, Mustafa Paşa mecsetje, 16 méter átmérőjű dómjával és 42 méteres, mészkőből faragott minaretjével, valamint Yahya Paşa négyszögletű mecsetje, amit az első világháborúban német hadiraktárként használtak, nem mellesleg pedig 50 méteres minarettel büszkélkedik.
A Bazaar nem is lenne az, ami, ha nem lenne itt a Bezisten. Ez nem más, mint egy fedett piac, melyet a XV. században hoztak létre (igaz, leégett 1689-ben egy tűzvészben, de 1899-ben újraépítették és azóta is változatlan formában üzemel – így a mai látogató azt is elhinné róla ránézésre, hogy le sem éget…). Ez a Balkán-félsziget legnagyobb bazársora (Isztambul után, természetesen).
Azt hiszem, nem kell senkit sem győzködnöm róla, hogy ha Macedóniában, közelebbről véve Szkopjéban jár, szánjon pár órát egy kellemes sétára ebben a negyedben. Ha bővebben is érdekel a hely, az épületek, a kulturális részletek, további érdekességek, képek, tudnivalók elérhetők a Wiki oldalon, itt.
Utolsó kommentek