HTML

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Utolsó kommentek

  • maf fia: Há'ló! Hálló, szőjed a kezed be sűrűn, ne ütlegelj már ilyen sületlenségeket... Büszke vagyok rád,... (2011.02.11. 20:27) Akció!
  • há'ló: Most már legalább a pénztárcámon érzem a macedón tudásom! :P Megtudtad, hogy vigyázni kell rá, mer... (2011.02.10. 05:43) Akció!
  • maf fia: Eddig büszke voltam a nyelvtanodra, erre puff, mindjárt az elején: hülyebiztos....hm, helyesen: bi... (2011.01.30. 15:00) Cél/tudat
  • maf fia: Te nem robotdzsaru vagy, hanem Marhatóni. Ne vidd túlzásba, a Maratoni nem mértékletes sport... Ke... (2011.01.23. 17:27) Roboddzsaru
  • Gatts: Tisztellek és becsüllek... Én nagyjából egy év után ma merészkedtem ki először futni normálisan, m... (2011.01.17. 23:28) Roboddzsaru
  • Utolsó 20

Címkék

Követés

Reggeli kultúr: autóval Bulgáriában

2010.11.14. 08:11 torzonborzocska

Talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy autóval Északnyugat-Bulgáriában. Mivel első benyomásaimat a macedón határ és Szófia közötti útvonalakon szereztem. Igaz, nem szögegyenesen mentem, hiszen akkor - elvben - 2-szer 110 kilométert láttam volna csak. Tegnap mintegy 430 kilométert kanyarogtam körbe-körbe blgár felségterületen. Láttam néhány első- és másodrendű (avagy harmadrendű európai) főutat, pár mellékutat, áthaladtam egy-két városon és falun.
Ennyi autókázás után egyértelműnek tűnik a kép:

  • Közlekedési morál: Te! Ez EU! Itt normálisan közlekednek az autók, ráadásul nagyon szépen betartják a szabályokat! WOW!
  • Infrastrukurális szempontból - Szófia belvárosát leszámítva, ami teljesen "európai" - olyan, mintha Albániában lennék. Szófiától nyugatra egyáltalán nincs autópálya, a főutak állapota legjobb esetben is csak a macedón átlagot éri el, de gyakran inkább borzalmas, az albán szintet is legfeljebb alulról környékező. A mellékutak (ltk.), kisutcák (ltb.) helyenként életveszélyesek: toldozott-folodozott aszfaltcsíkok, ember méretű kátyúkkal, és bizony a sziklaomlásra figyelmeztető tábla sem a karácsonyi díszítés jegyében került ki az utak szélére. Ja nem. Még nem került ki. Pedig motornyi méretű sziklák vannak gyakran az úton, nem ritkán akár a hegytől távolabbi korlátba ékelődve is!
  • Táblázási szempontból egyébként teljesen balkáni: ami fontos, az sosincs kiírva, ami nem, az időnként. A táblák többsége korlátozó, nem informáló. Egyébként van egy érdekes jelük (lefotózni sajnos nem sikerült, pedig sokat láttam belőle): szerintem a veszélyre figyelmeztető háromszög alakú táblájuk lehet az, aminél a talpán álló háromszög közepén egy bumfordi nagy fekete pötty figyel. Egyébként elég látványos, csak sajnos nem értem. :)
  • Hogy ezt az úthálózatot és infrastruktúrát fenntartsák és fejlesszék (remélem, utóbbin van a hangsúly), mindenki köteles útdíjat fizetni a határon vásárolt matrica formájában (mint még néhány országban, ami egyébként szerintem rendben is van, támogatom). Heti, havi vagy éves matrica van, ha jól emlékszem, 5, 13 és 34 euró ellenértéken - ezért az adott ideig korlátlanul közlekedhetsz valamennyi útjukon. Euró.
    Bulgária EU-tagállam, de fizetőeszköze jelenleg a leva. A határon átkelve viszont kizárólag eurót fogadnak el: dénár, dínár, leva nem OK. Bankkártyát szintén nem tudnak elfogadni, ami teljesen európai. De hogy az egész nyüves határátkelőn nincs egy ATM sem! Sem levát, sem eurót nincs is esélye felvenni az egyszerű turistának, ha épp nincs nála érkezéskor. A pénztáros pedig segítőkészen megvonja a vállát (épp úgy, mint az okmányirodás a forgalmim kapcsán a hét közben): "akkor így jártál, haver".
    Pont, mint a macedón autópályán az első fizetőkapunál. Csak épp ott helyi zsetont kérnek, de feketén elfogadnak bármit vagy át is engednek végső esetben. Ja, csak ez EU. Az EU legalja. Szerencsém volt, uszkve fél órát álldigáltam kicsit tehetetlenül (mivel épp nem volt euróm), amikor is jött egy macedón, akivel sikerült csencselnem némi dénárt euróra.  Tanulságos.
  • A határ egyébként egy vicc. Oda-vissza egyetlen autó voltam a környéken, mégis egyszer 35, egyszer 50 perc alatt jutottam át. A forgalomra jellemző, hogy hazafelé így utolért a határátkelőn még 2 autó. :) A bolgár határőrök mintha ki akarnák egyensúlyozni az időeltolódást. Vagy csak nem akarnak unatkozni, így nem engedik el az egyszeri vendéget, amíg nincs más a láthatáron. Borzalmasan lassúak és körülményesek. És felettébb otrombák. Jóindulat egy szál sem, támadóan kérdeznek, motoznak és átkutatnak. Oda-vissza. Tudnám, mivel érdemeltem ki?!
  • A határtól elindulva - alaphangulat megvan - úgy az első lakott település határában, konkrétan az első 40-es korlátozó tábla mögött egy BOKORBA bújva már vár is ugrásra készen az első traffipax és rendőr. Csak hogy érezd, hol vagy. Rutinos játéksként persze 38-cal mentem, mégis megállítottak. Láthatóan bosszantotta őket, hogy lassan mentem, mondták is, hogy ennyivel. Így kerestek valamit, amiért megbüntethetnek. Biztonsági öv megvolt, világítás ég. Papírok, köztük zöldkártya OK. Bár EU-s rendszámom van, csekkolták a felségjelzéses matricát. Bukták, az is van. Téli gumi: nem is kötelező, de az is rendben. Mentőmotyók, izzókészlet, háromszög, fényvisszaverő mellény, poroltó, hólánc. Mint valami leltár. Egyenként végigmutogattam mindent. Ennek a fele nem kötelező itt (és bizonyosan nincs is az autók többségében), mégis van. Elfogyott az ihlet, belátták, nincs szerencséjük, 10 perc után elengedtek. Szerencsére úgy megzavarodtak, hogy elfelejtettek megbüntetni - pedig biztosan azért állítottak meg.
  • Most már talán érthető, miért beszéltem az első benyomás fontosságáról korábban. Ez az ország alig másfél óra (avagy 4 kilométer!) alatt nullázta le magát a szememben. Teljesen. Ez nemhogy az EU, de még a Balkán szégyene is.
  • A rendőrök itt sem népszerűek. Céljuk nem a balkánon (és nálunk!) bevett módon nem az, hogy segítsék a biztonságos közlekedést, hanem az, hogy szívassák az egyszeri közlekedőket. Mumusok. Mintegy 20 kilométerre a határtól azonban megpróbálják a fáradságos és kitartó munkával megalapozott hírnevüket a közlekedésbiztonság javára fordítani: Opel Astra rendőrautó a bozótban! 

 Nemnem. (De legalább van önkritikájuk és nem olyan helyen van, ahol szabályosan és messziről láthatóan is lehetne...) Biztosan mindenki látta, de legalább hallott a határmenti osztrák falvak némelyikében régóta ott szobrozó rendőrfiguráról, ami olyan élethű, hogy elsőre szinte mindenki bedől neki. Na ez ugyanaz, bolgár kivitelbe. Ez kérem egy makett-

Nem más, mint két, igencsak részletesen kimunkált pozdorjalap egy vázhoz erősítve. Az egyik oldala sérült. Egy helyivel beszélgettem, aki megörült, hogy lefotózom ezt - és mesélte, hogy azért van egyre hátrébb a bozótban, ráadásul az oszlop árnyékában, mert egyébként egy kanyarban van, és viszonylag gyakran ijednek meg tőle és törik így itt össze magukat emberek. Sőt, időnként a makettet is. (Huhh... veszélyes dolog rossz helyen riogatni a népeket!)
Dícséretes minden esetre, hogy vették a fáradságot és ennyire részletekbe menően lemásoltak egy (két generációval korábbi) Astrát. Még azonosító szám és fényvisszaverők is vannak rajta!

Egy rövid ideig én is elhittem, hogy igazi...

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra utazás eu autó rendőr veszély bulgária út rendőrautó matrica jogosítvány albánia bolgár traffipax határátkelő hólánc poroltó astra macedón oszták

A bejegyzés trackback címe:

https://skopje.blog.hu/api/trackback/id/tr522447407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása