Itt úgy van, hogy az autópálya használatáért akkor fizetsz, ha ezeken a kapukon áthaladsz. Hogy ki találta ki, hol legyenek, azt nem tudom, de a lehajtók számához képest nagyon kevés van belőlük. A fizetendő díj kapunként változik, de fmúgy fix. 20 és 60 dénár (90-270 HUF) között valami. Ha épp nincs dénárod (ami előfordul azzal, aki először jár az országban vagy épp csak átutazik rajta), kártyával nem, de EU-s zsetonnal lehet fizetni - ha sikerül leboltolnod a "pénztárossal". Borzalmas váltási értéken, vissza pedig nem adnak semmilyen címletből. Nekem is volt olyan az elején, hogy kényszerből 1 euróssal fizettem. 50 dénár (140 forint) helyett...
A fizetőkapuknál egyébként általában van sorompó és "gépfegyvert behozni tilos" jelzés is -az albánok miatt. Illetve a sorompó pont az albánok miatt időnként hiányzik: egyszerűen elvitték. (Mint a keresztet...)
Tegnap hazafelé, a Szkopje előtti utolsó fizetőkapunál a 30 dénáros útpénz megfizetésének feltétlen vágyával álltam meg. A kasszából kinéz egy kétfogú, loncsos manusz és azt mondja: "Ungarn? Stop!" Na mondom, végem. Valamit matat. Elővesz egy kétezer forintos bankót. Rám mosolyog. Elkezdünk németül karattyolni. (Az megvan, amikor valakivel folyamatosan beszélgetek németül, nem?) Megkérdezte, mennyit ér (7 eurót mondtam rá), majd megkért, hogy adjak helyette dénárt vagy eurót neki. Érthető: én tudom használni, ő pedig - bár valakitől jó sok borravalót kapott - pont semmire nem megy itt, 700 kilométerre a magyar határtól egy kétezressel.
Létrejött a biznisz. Nekem viszont csak 10 eurósom volt! Sebaj, megoldotta: kaptam 3 eurónyi, azaz 180 dénárt is (a kasszából!) a kétezresem mellé!
Ezt szeretem ezekben az országokban! Vidámság, spontaneitás, kreativitás, üzleti érzék! :)
Utolsó kommentek