Mégsem Koszovó. Az elmúlt pár órában alaposan utánaolvastam, és mindent figyelembe véve úgy döntöttem, nem megyek oda egyedül autóval. Jobb az óvatosság - hiába erős a kíváncsiság és a kalandvágy. Vagy gáz vagy nem, vagy beengednek utána a szerbek vagy nem, vagy kell fizetni 50 eurót a határon biztosítás címszóval vagy nem, vagy kirabolnak fegyveresek vagy nem, vagy megpusztulok valami helyi kajától vagy nem. Ha esetleg más rossz nem történne, az esős időben pokolinak nevezett utak bizonyosan megkeserítenék az életem. Egy biztos: nem kellene sokat tennem azért, hogy életre szóló kaland legyen ebből a kiruccanásból... Hozzáteszem, Albániáról sem olvastam bíztatókat, de ki tudja: lehet, hogy csak szerencsém volt!
Tehát most tente szakkör, aztán ébredés után elindulok. A kérdés csak az, hogy hova. Amerre visz a lábam... teljes felkészületlenséggel és véletlenszerűséggel. Nem a látnivalók, nevezetességek popularitása, hanem a saját kedvem és vágyaim szerint fogok közlekedni. Amúgy is így szeretek:)
Utolsó kommentek