Első macedón kirándulásom tárgya tehát Ohrid (Охрид). A településről egész hosszú cikk érhető el magyar nyelven is a Wikin, így igyekszem összefoglalni, illetve kiegészíteni az angol leírás alapján. (Képeket szintén ott lehet róla megtekinteni, az alábbi csak ízelítő, illetve majd igyekszem én is készíteni néhányat az albumba.)
A Macedónia délnyugati részén, az albán határtól nem messze található város az azonos nevű járás (Ohrid-régió) központja, ráadásként pedig a szintén azonos nevű tó (Ohridi-tó) partján fekszik, a tengerszint felett közel 700 méterrel.
Az ókori forrásokból Lüchnisz néven ismert település jelenlegi (2007-es becslés) népessége 55.000 fő körül van, amellyel az ország 7. legnagyobb városa. Területe 384 négyzetkilométer, ami amúgy kétharmada Budapestének.
Történelme meglehetősen színes: volt keresztény bazilikája már az V. században, a VI. században elpusztította egy földrengés (úgy látszik, Macedónia a szeizmikus aktivitás egyik legnagyobb áldozata), de Justinianus császár újjáépíttette. A magyar államalapítás idején, Sámuel uralkodása alatt (990-1015) a Bolgár Birodalom fővárosa volt, majd a következő pár évszázadban mindenki elfoglalta, aki épp erre járt. Volt bizánci, normann, epiruszi, bolgár és szerb uralom alatt is - amíg nem jöttek az oszmánok a XIV. században. Innentől kezdve közel 500 évnyi relatív nyugalom és ezzel együtt a gazdaságot illetően stagnálás következett be, melynek a Balkán-háború vetett véget: 1913-ban szabadult fel a török fennhatóság alól Ohrid.
A vallás nagyon fontos szerepet játszott Ohrid tündöklésében. Ezzel szemben gazdaságából legfeljebb a halászat és a fafaragás emelhető ki, de igazából semmi jelentős nem történt itt. Azonban egyházi központként a X. és a XVIII. század közötti időszakban nemhogy a járás, de kis túlzással az egész Balkán központja volt, olyan városok és területek tartoztak alá, mint Szófia, Velence, Aquila, Calabria, Szicília, Moldova vagy épp Dalmácia. Rengeteg templom van ma is a városban, de a középkorban az a hír járta róla (Evlia Celebia török utazó feljegyzése nyomán), hogy minden napra jut egy templom a városban (azaz 365 darab van)!
Főbb látnivalói ennek megfelelően elsősorban templomok: például a Szent Zsófia (XI. század), a Szent Kelemen (XIII.), Szent Naum (XIV.), Szent Zaum (XIV.), Szent Konstantin (XV.), Szent Heléna (XV.), vagy a Szent György (XVIII.) nevét viselők.
Kelemen és Naum külön is kiemelendő. Egyrészt a város védőszentjei, másrészt már Szkopjéban is találkozhattunk velük, a Kőhíd lábánál. Emlékeztek? Az egyik oldalon Cirill és Metód ácsorog, a másikon ez a IX. századi nyelvész, nyelvújító, tanító szerzetesduó. Elsősorban Szent Kelemen (Kliment Ohridszi) nevéhez fűződik a glagolita ábécé megreformálása, a cirill ábécé mai formájának kialakítása, melyet tanítómestere tiszteletére keresztelt cirillnek, de Naum aktívan támogatta őt munkásságában és a tanításban, így szerintem adjunk neki is egy kis szeletet a sikerből.
Van még valami, amit mindenképp meg kell nézni, ha az ember arra jár (bár most úgy gondolom, nem lehet nehéz észrevenni): az óváros fehér, sokablakos házai, illetve a régi várfal, amit II. Philipposz, illetve később Sámuel építtetett. A mintegy 3 kilométer hosszú építmény kialakításakor nem spóroltak a műtárgyakkal: 18 bástya és 4 kapu is jutott rá. Tudjátok, mit nem értek? Azt írják a források, hogy a középkor egyik legbevehetetlenebb erődítménye volt. Ennek ellenére tényleg mindenki elfoglalta, akit épp erre fújt a szél... épp csak a szerengeti kecskéi nem rágták tövig.
A környékről ejtsünk még pár szót, mert legalább ugyanolyan érdekes és lélegzetelállító a leírások, elbeszélések alapján! Először is az Ohrid-tóról:
- kb. 5 millió éve keletkezett,
- 155 méteres átlagos és 288 méteres legnagyobb mélységével a legmélyebb tavak egyike Európában,
- felszíne kb. 60%-a a Balatonénak, azonban a Fertő-tóhoz hasonlóan ezen is több ország, jelen esetben Macedónia és Albánia osztozik,
- a nyílt vizektől való elszigeteltsége miatt nagyon egyedi a faunája: több mint 200 endemikus (a világon csak itt megtalálható) fajt jegyeztek fel a tóban és környékén,
- Ohrid mellett további két jelentős város, a szintén macedón Sztruga és az albán Pogradec emelendő ki a környező, elsősorban halászatra és ma már turizmusra épülő telepés közül.
Az Ohridi-tó 1979-ben, a város történelmi-kulturális emlékei 1980-ban került fel az UNESCO világörökségeinek listájára. Azt hiszem, páratlan élményben lesz részem ezen a hétvégén! :)
Utolsó kommentek